A keresztféléves képzésről Happ Évát, a SZE Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Turizmus Tanszékének vezetőjét és Princzinger Pétert, az MTSZA elnökét kérdeztük.

Milyen területeken, munkakörökben lehet hasznosítani a posztgraduális turisztikai projektmenedzser képzésben szerzett tudást?

Happ Éva: Tapasztalataink szerint a turisztikai projektmenedzser szakirányú továbbképzésre olyan szakmabeli kollégák jelentkeznek, akik – akár turisztikai alapvégzettségük, akár más alapdiplomájuk van – vagy projekteket megvalósító szervezetek alkalmazásában állnak, vagy ilyen szervezetnél szeretnének elhelyezkedni. Emellett hasznos a program azoknak is, akik tanácsadóként, vállalkozóként kívánják segítik a pályázók, majd kedvezményezettek projektjeinek megvalósítását.

A képzésben megszerezhető tudás természetesen erősen turizmusspecifikus. Tekintve, hogy a stratégiai szintű turizmusfejlesztés 2016–2017 óta vált önálló szakterületté, azóta születtek meg e szakterület fejlesztéspolitikai, jogi, pénzügyi keretei, valamint 2030-ig kitekintő szakmai tervei, ráadásul mindezek dinamikusan változnak is, mindenekelőtt abban tudjuk támogatni a hallgatóinkat, hogy tisztán lássanak a turisztikai fejlesztések „nagy térképén", áttekintésük legyen a lezárult, a futó és a későbbiekben induló fejlesztési programokról.

Emellett persze vannak a képzésnek általános, bármely más területen is hasznosítható tudástartalmai, mint például a projekttervezés, a projektmenedzsment, a szakmai és pénzügyi kontrolling, a beszerzések és a közbeszerzések jogi szabályai, a felhasznált forrásokkal való elszámolás rendje, vagy éppen a megvalósult fejlesztések eredményeinek fenntartásával kapcsolatos ismeretek.

2021-re nagy részt lezajlottak a magyar turizmus megújítását célzó pályázatok. A következő hétéves uniós fejlesztési ciklusban lehet-e számítani olyan volumenben turisztikai pályázatokra, amelyek elegendő feladatot adhatnak a képzésről frissen kikerülő turisztikai projektmenedzsereknek?

Princzinger Péter: A válasz egyértelműen igen. Ugyanis valójában arról van szó, hogy a 2014–2020-as programozási időszak projektjeinek befejezése, valamint a 2021–2027-es pályázatok indulása egy kicsit „egymásra csúszott". Vannak olyan korábban indult fejlesztési projektek, amelyek 2022-ben még futnak, közben pedig a palyazat.gov.hu oldalon számos új felhívás már megjelent, és hamarosan újabbak látnak napvilágot.

Ami a volumeneket illeti, csak a TOP Plusz 1.1.3 számú konstrukcióban 92 milliárd forint áll rendelkezésre helyi és térségi turisztikai fejlesztési projektek megvalósítására, emellett egyeztetési fázisban van a TOP Plusz 1.1.4 számú konstrukció felhívásának tervezete, mely 63 milliárd forint keretösszeg erejéig aktív turisztikai fejlesztéseket támogat majd.

Ezekben a konstrukciókban helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, egyházi jogi személyek, egyesületek, sportegyesületek, alapítványok, illetve alapítványi intézmények, továbbá bizonyos körben szövetségek pályázhatnak a térségben jelentős kulturális és örökségi helyszínek, természeti örökség turisztikai fejlesztésére, továbbá aktív turizmushoz kapcsolódó fejlesztésekre, turisztikai termékcsomagok kidolgozására, valamint jelentős turisztikai attrakcióval (jellemzően gyógyfürdővel) rendelkező települések turisztikai infrastrukturális és szolgáltatói hiányosságainak felszámolására. Ezeknek a pályázóknak, majd közülük azoknak, akik kedvezményezetté válnak, nagy szüksége van, illetve lesz projektjeik menedzselésére alkalmas humán kapacitásra.

Emellett szinte mindegyik uniós finanszírozású operatív program konstrukciói relevánsak lehetnek a turisztikai szektor szereplői számára, hiszen – bár ezek elsődlegesen nem turizmusfejlesztést támogatnak – turisztikai vállalkozások is érdekeltek lehetnek mondjuk a Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP Plusz) vagy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP Plusz) forrásainak elérésében.

Tovább olvasom